A Kenet Mögötti Erő: Több, Mint Pusztán Olaj

A Felkenetésnek és a kenetolaj használatának mély lelki jelentése van. És a lelki szón valóban a Lelkit értem. Nem „egy” kép, hanem „a” kép Isten Szent Lelke általi felhatalmazásról. Az ember belsejében lakozó Szent Lélek jelképe. A felkenteket az olaj fiainak is nevezik, a ragyogó arcúaknak, a fénylőknek, a világítóknak és „Isten nagyjainak”. A kérdés természetesen az, hogy mindez mit fejez ki? Valahányszor ezekkel a kifejezésekkel és a felkenetés leírásaival találkozom, mindig vissza kell gondolnom ezekre az igékre:

Az Úr dicsőségének látványa olyan volt Izráel fiainak szemében, mint emésztő tűz a hegy csúcsán.

2Mózes 24:17

Történt pedig, hogy amikor Mózes lejött a Sínai-hegyről – és a bizonyság két táblája Mózes kezében volt, amikor lejött a hegyről –, Mózes nem tudta, hogy arcának bőre ragyog, mivel Istennel beszélt. Amikor pedig Áron és Izráel fiai meglátták Mózest, íme, arcának bőre ragyogott, és féltek közelebb menni hozzá.

2Mózes 34:29-30

És elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig fehér lett, mint a fény.

Máté 17:2

Valahányszor Isten dicsősége és szentsége megnyilvánul, ez történik. Hallottam és láttam, hogy az ehhez hasonló események ma is megtörténnek, éppúgy, ahogyan a Biblia csodái is ma is megtörténnek. Igen, mindegyik, sőt még több is. Isten soha nem változott. Jézus soha nem változott. Ha ugyanazzal a hittel járunk, mint a tanítványok, ha ugyanazt az evangéliumot hirdetjük, mint ők, és ha ugyanazt az árat fizetjük meg, amit ők fizettek, akkor mindazok a jelek és csodák, amelyek őket kísérték, minket is kísérni fognak. Nem a saját erőnkből vagy saját igyekezetünkből, hanem legjobb Barátunk, Vigasztalónk és Társunk, a Szent Lélek ereje által. Minden valóban lehetséges, ha hitünk van.

Amikor az emberek kenetolajat használtak, arcuk ragyogni és fénylni kezdett az olajtól. Ez annak a képe, hogy Isten velünk van, annak a képe, hogy folyamatosan jelen van dicsőségében és szentségében. Mózesnek fel kellett másznia egy hegyre, hogy Isten jelenlétében lehessen. Jézus maga Isten, mégis felment egy hegyre, hogy tanítványait magával vigye, hogy tanúi legyenek a dicsőségnek és a szentségnek. Amikor a Szent Lélek kitöltetése megtörtént, ez egy egészen új szintre emelkedett. Attól a pillanattól kezdve nem csupán Isten volt velünk, hanem Isten lett bennünk is, ahogyan Isten eredetileg szánta. Ez összehasonlítható az olajlámpásokkal, amelyeket megtöltenek olajjal, és amelyek égnek, és fényt sugároznak. Hasonlóképpen mi is betöltekezhetünk Szent Lélekkel, és éghetünk Jézusért, az Ő Fényét ragyogtatva a nemzetek felé.

A felkenetés és a Szent Lélek képe már látható volt Izráel prófétáinál, királyainál és papjainál az Ószövetségben. Ez előjátéka volt annak, ami a jövőben be fog következni. Valahányszor egy prófétát, királyt vagy papot felkentek, a Szent Lélek általi felhatalmazás követte ezt. Ez többek között Saul és Dávid felkenetésénél is megfigyelhető.

Akkor Sámuel vette az olajos korsót, fejére öntötte, megcsókolta őt, és így szólt: „Nem azért kent-e fel téged az Úr fejedelemmé az Ő öröksége fölött?” (1. vers)

Akkor az Úr Lelke reád száll, velük együtt prófétálsz, és más emberré leszel. (6. vers)

1Sámuel 10:1, 6

Akkor Sámuel vette az olajos szarut, és felkente őt testvérei körében; és attól a naptól fogva az Úr Lelke Dávidon volt. Majd Sámuel felkelt, és elment Rámába.

1Sámuel 16:13

A Szent Lélek általi felhatalmazás abban az időben nem volt olyasmi, ami egyszerű emberekkel történt meg. Ez csak prófétákkal, királyokkal és papokkal történt meg. Ezért volt figyelemre méltó az akkori emberek számára, hogy Jézust a Szent Lélek hatalmazta fel. Jézus egy alkalommal idézett egy részt Ézsaiás könyvének 61. fejezetéből, amely jól ismert szakasz volt az akkori hely és idő emberei számára. Éppen ez a rész mutatja világosan a kapcsolatot a felkenetés és a Szent Lélek között. Ezt mondta: „Az Úr Lelke van énrajtam”. Közvetlenül utána elmondja, miért: „mert felkent engem”.

Az Úr Lelke van énrajtam, mert felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; elküldött, hogy meggyógyítsam a megtört szívűeket, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.

Lukács 4:18-19

Hogyan kente fel Isten a Názáreti Jézust Szent Lélekkel és erővel, aki széjjeljárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, akit az ördög elnyomott, mert Isten vele volt.

ApCsel 10:38

Néhány fordítás azt mondja, hogy a Lélek azért volt Jézuson, mert fel volt kenve, de a figyelemre méltó dolog az, hogy ebben az esetben ez pontosan fordítva van. Eredetileg azt mondja, hogy a Lélek Jézuson volt, és emiatt kente fel Őt Isten. Amint az Ószövetségben láthatjuk, a Szent Lélek azután jött el, hogy valakit az Úr parancsára felkentek (nem saját kezdeményezésükre). Jézus, a Krisztus, a Felkent azonban már eleve rendelkezett és rendelkezik a „Felkent lét” azonosságával. Ő Isten, a Felkenetés Forrása! Ez nemcsak a Felkenetés és a Szent Lélek közötti világos kapcsolatot mutatja, hanem a Felkenetés célját is, amely az volt és az ma is: evangéliumot hirdetni, meggyógyítani a megtört szívűeket, szabadulást hirdetni a foglyoknak, visszaadni a vakok látását (testi és lelki értelemben egyaránt!), szabaddá tenni az elnyomottakat, és hirdetni az Úr kedves esztendejét.

A föld minden anyaga és minden embere természeténél fogva nem szent. Amikor a Hajlékot felépítették, egyetlen anyag sem volt szent. Azok az emberek, akik papokká voltak válóban, még nem voltak szentek. Minden a Felkenetés által lett szenté. Ami fel lett kenve, az attól a pillanattól kezdve szenté vált. Íme egy példa erre az elvre.

Vedd a kenetolajat, kend fel a hajlékot és mindazt, ami benne van; szenteld meg azt és minden eszközét, és szent lesz. Kend fel az égőáldozat oltárát és minden eszközét, és szenteld meg az oltárt. Az oltár legyen igen szent.

2Mózes 40:9-10

A szentség tehát a Felkenetés által jött létre. Ugyanígy a Szent Lélek az, aki megszentel minket, Jézus Felkenetése által. Az Ő Igéje által, az Ő Lelkén keresztül változunk el a szentségre. Minél több időt töltünk az Ő Igéjében, éberen figyelve arra, amit a Szent Lélek rajta keresztül tanítani akar nekünk, annál inkább a szentségre formálódunk át. Volt egy időszak az életemben, amikor a Szent Lélek ugyanazt mondta nekem újra és újra, minden nap, naponta többször, hónapokon át. Amit mondott, ez volt: „Csak Isten Igéjének van hatalma arra, hogy megváltoztasson téged.” Ennek az Igének köszönhetően kezdett még jobban növekedni a szeretetem Isten Igéje iránt. Elkezdtem meglátni, felismerni és elismerni annak értékét. Ez egy olyan egyszerű üzenet, mégis valószínűleg ez volt az egyik legerőteljesebb üzenet, amelyre valaha is megtanított engem.

Mennyire más volt ez Jézus életében. Neki nem volt szüksége a Felkenetésre ahhoz, hogy szentté legyen. Ő már eleve szent volt. Éppen ezért volt rajta a Felkenetés. Amikor idézte az Ézsaiás 61-ből azt a részt: „Az Úr Lelke van énrajtam, mert felkent engem”, ez önmaga kinyilatkoztatása volt mint megígért Messiás. Abban az időben a „messiás” cím nem kizárólag a Megváltónak volt fenntartva. Ahogy korábban említettem, a „messiás” szó jelentése „felkent”. Ez egy olyan cím volt, amelyet minden prófétára használtak, akiket abban az időben és az egész Ószövetségben messiásnak is neveztek. Bár a királyokat és a papokat is felkenték, a messiás kifejezést csak a prófétákra használták megszólításként. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy olyan sokan szólították Jézust messiásnak.

Amikor Jézus Cézárea Filippi vidékére ért, megkérdezte tanítványait: „Kinek mondják az emberek engem, az Emberfiát?” Ők pedig így feleltek: „Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig Jeremiásnak vagy egynek a próféták közül.”

Máté 16:13-14

Valószínűleg azt mondták: „az egyik messiás” vagy „az egyik krisztus”. Amint talán emlékszik rá, a „messiás” kifejezés egy héber szó, amely görögül „krisztusnak” fordítható. Jézust ezzel a címmel megszólítani alapvetően csak annyit jelent, hogy Ő egy Felkent, ahogyan a próféták is fel voltak kenve. Tehát bár Krisztusnak vagy Messiásnak nevezni Őt Isten Felkenetésének elismerése, ez nem több ennél. Vannak más vallások is, köztük a nagyobb vallások, mint például az iszlám, amelyek szintén Krisztusként ismerik el Őt. Ez zavarónak tűnhet, de a különbség abban a kijelentésben rejlik, amelyet Péter tett, amikor Jézus megkérdezte tőlük, kinek mondják Őt (és mondják ma is).

Simon Péter így felelt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Jézus így válaszolt neki: „Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám. Én pedig mondom neked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az egyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országának kulcsait, és amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”

Máté 16:16-20

Bár több vallás is elismeri Jézust Krisztusként, egyedül a kereszténység ismeri el Őt az élő Isten Fiaként. Egyetlen más vallás sem ismeri el Őt Isten Fiaként. Ez nagy különbség. Bár a prófétákat „messiásnak” vagy „krisztusnak” nevezték, ők mind egyszerű emberek voltak, természetüknél fogva tisztátalanok és szentségtelenek, akiket a Felkenetés tett tisztává és szentté. Csak Egyvalaki mondhatta el, hogy már eleve tiszta és szent volt, s éppen ezért kente fel Őt Isten. Ez a Személy Jézus. Az egyetlen, aki egész életét bűn nélkül élte. Ez nem tette Őt egy messiássá, hanem A MESSIÁSSÁ tette, az élő Isten Fiává. És az egyetlen út ehhez a kinyilatkoztatáshoz és elismeréshez az Atya kinyilatkoztatásán keresztül vezet, a Szent Lélek által.

Jézust A MESSIÁSNAK nevezni azt jelenti, hogy „Isten legnagyobbjának” nevezzük Őt, ami Ő valóban. Az Ő Felkenetése és az Ő áldozata miatt hagyta el Isten jelenléte a templomot, és szakadt ketté a kárpit, hogy Szent Lelke által az emberben lakozhasson. Ez a lelki Felkenetés képe, és ezt jelképezi a kenetolajjal való felkenetés. Ez a Szent Lélek bennünk, üdvösségünk pecsétjeként.

Őbenne reménykedtetek ti is, miután meghallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát; és miután hívőkké lettetek, megpecsételtettetek benne az ígéret Szent Lelkével, aki örökségünk zálogaként van megváltott tulajdonunk megváltásáig, az Ő dicsőségének dicséretére.

Efezus 1:13-14

Ahogyan minden tanításomban mindig mondom, Isten célja mindig a megmentés, a gyógyítás, a szabadítás és a helyreállítás. Ezért valahányszor a Szent Lélek elkezd munkálkodni bennünk és rajtunk keresztül, a gyümölcsök mindig összhangban lesznek az üdvösséggel, a gyógyulással, a szabadulással és a helyreállítással. Minden és mindenki, aki ezek ellen munkálkodik, Isten ellen, a Felkenetés ellen, Jézus áldozata ellen és az ellenség tervének javára munkálkodik. De amikor a Szent Lélek valóban irányít, és amikor az Egyház teljesen alárendeli magát Istennek, és hagyja, hogy Ő cselekedjen, akkor ezt a gyümölcsökön meglátjuk. A gyümölcsök hiánya a Lélek hiányát jelenti. Isten népének helyreállításáról gyönyörű képet láthatunk a Krónikák második könyvében, ahol Júda népe a Felkenetés által szabadult fel, és nyerte vissza tiszteletét.

Akkor a névleg kijelölt férfiak felkeltek, átvették a foglyokat, és a zsákmányból felöltöztették mindazokat, akik mezítelenek voltak közöttük, ruhát és sarut adtak nekik, enni és inni adtak nekik, és megkenték őket olajjal.

2Krónikák 28:15

A Felkenetés képe a gyógyulásért mondott imában is megjelenik. Amikor valaki beteg, az arca nem tűnik túl boldognak vagy ragyogónak. A felkenetés a természetes világban újra ragyogóvá teszi az arcot, annak képeként, ami a lelki valóságban történik, ha a gyógyulásért mondott ima hitből és hittel történik. Az akkori szokások szerint ez egyben látható jele is annak, hogy a gyász ideje véget ért. A következő ige Jézus Krisztus Felkenetésének céljáról szól.

Hogy ékességet adjon nekik hamu helyett, öröm olaját a gyász helyett, dicséret palástját a csüggedt lélek helyett; hogy az igazság fáinak nevezzék őket, az Úr ültetvényének, hogy Ő megdicsőüljön.

Ézsaiás 61:3

Ez Isten ígéretéről szól, hogy eltávolítja a gyász és a csüggedtség lelkét, és helyette a Szent Lelket és a Szent Felkenetést adja. Az igazság fái olajfák, amelyek gyümölcsében a Felkenetés olaja van. Az öröm olaja, amelyről ez az ige beszél, maga Jézus Krisztus olaja, amelyre a Zsidók 1:9 is utal. Jézus Krisztus Lelke, mint az ujjongás olaja, vagy (szó szerinti fordításban) a felmagasztalás olaja.

Szeretted az igazságot, és gyűlölted a törvénytelenséget; ezért kent fel téged Isten, a te Istened az öröm olajával társaid fölé.

Zsidók 1:9

Az utolsó kép, amelyet a kenetolajjal kapcsolatban látok, a következő. Senki nem érinthet olajat anélkül, hogy nyomot ne hagyna a kezén. Hasonlóképpen senkit sem érinthet meg Jézus, a Szent Lélek, a Felkenetés úgy, hogy üres kézzel távozzon.