Öleld Magadhoz a Kenetedet: Hogyan Táplálja a Rejtett Hit az Isteni Erőt

Az egyik korábbi cikkben megemlítettük, hogy Isten Királyságában nyilvános erő csak magánjellegű felkészülés után jön létre. Mielőtt a Szellemi Kenet elkezdene áramlani az életeden keresztül, Istennek előbb fel kell készítenie téged. Végső soron ez a jellem, az engedelmesség és a bizalom alapjaihoz vezet vissza. A szellemi világ párhuzamosan fut a természetes világgal. Amikor Isten tesz valamit, az először a szellemi világban történik meg, mielőtt megnyilvánulna a természetesben. Tehát bármit is látsz megtörténni a természetes világban, az előbb megtörtént a szellemi világban. Ez azt jelenti, hogy Ő szellemileg fog felkészíteni téged, titokban. Ott, a szíved rejtett helyén rakja le az alapokat ahhoz, amit az életedben és az életeden keresztül meg akar valósítani. Amikor együtt haladsz Vele ebben a folyamatban, elkerülhetetlen, hogy egy ponton ez láthatóvá váljon a természetes világban. Mert Isten Kenete belülről kifelé munkálkodik.

Miért volt a Kenet Jézuson? Mert előbb Benne volt (Ézsaiás 61:1-3). Ezért sosem lehet a Kenetet hamisítani. Utánozhatod a külső formát, de nem tudod reprodukálni az áramlást. Mert a Szellem áramlása annak eredménye, amit a rejtett helyen műveltek. Nem egy pódiumon, nem a reflektorfényben, hanem az önátadás csendjében. Abban a rejtett helyen finomodik a szíved, próbára teszik a indítékaidat, és kovácsolódik a jellemed. A tűz nem a tehetségre esik. A tűz az áldozatra esik (Zsoltárok 51:17). Istent nem a karizma mozgatja meg. Őt a megszentelődés vonzza.

Az egyik korábbi cikkben Jézust említettük a végső példaként, amikor a pusztában megkísértetett. Máté könyvében ezt olvassuk:

Akkor Jézust a Szellem felvitte a pusztába, hogy megkísértse az ördög.

Máté 4:1

Az első dolog, ami azonnal szembetűnik, a „Szellem által” kifejezés. Isten pontosan tudta, mi fog történni, amikor Jézus a pusztába megy. Tudta, hogy sátán el fog jönni. Tudta, hogy sátán meg fogja kísérteni Jézust. Mégis a Szent Szellem vezette Őt be abba a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Sose felejtsd el, nem Isten kísért minket, de megengedheti, hogy megtörténjen. Mikor engedi meg ezt? Amikor készen állsz rá. Jézus készen állt rá. Életének első 30 évét titokban töltötte, az Írásokban és imádságban. Aztán eljött a pillanat, amikor a Kenet már nem maradhatott bent. Ki kellett jönnie. A Kenet pedig mindig figyelmet és ellenállást vonz magára. Az volt az a pillanat, amikor az Ő hitét, engedelmességét és jellemét próbára kellett tenni, ahogy velünk is történik.

És mikor negyven nap és negyven éjjel böjtölt vala, végre megéhezék. És hozzámenvén a kísértő, monda néki: Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké. Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, amely Isten szájából származik.

Máté 4:2-4

Figyeld meg az első dolgot, amit sátán tett. Azt mondta: „Ha Isten Fia vagy…” Az ellenség az Ő identitásának megkérdőjelezésével kezdte. Ahogy Évával is tette, megpróbálta a kétség magvát elültetni Jézus elméjében és szívében, lényegében ezt kérdezve: „Valóban hiszed, hogy az vagy, akinek Isten mond?” Isten Királyságában az identitás mindig a tekintéllyel van összekapcsolva. Ezért hívta ki Őt arra, hogy használja tekintélyét, és parancsolja meg a köveknek, hogy legyenek kenyérré, abban a pillanatban, amikor Jézus igazán éhes volt, 40 nap és 40 éjjel étel nélkül (áldozat) után. Tehát egyszerre célozta meg az identitását, a tekintélyét, a testét, az engedelmességét és a jellemét. Mégis Jézus magánjellegű felkészülése elegendő volt, és Ő hűséges maradt, nem esett bele az ellenség csapdájába. Mindig az Atya Igéjével válaszolt: „Meg van írva.”

Ekkor vivé Őt az ördög a szent városba, és helyezteté a templom tetejére. És monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe. Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.

Máté 4:5-7

Abban a pillanatban, amikor sátán észrevette, hogy Jézus az Atya Igéjét használja, mondván „Meg van írva”, azonnal elkezdte próbára tenni az Ő ismeretét is. Az ellenség felvitte Jézust a templomba, és arra hívta ki, hogy vesse le magát, majd szintén írott szavakkal folytatta. Ez megmutatja, hogy az ellenségnek is hatalmas ismerete van Isten Igéjéről, és megpróbálja azt elhajlítani és saját hasznára fordítani, ismét azzal a céllal, hogy kétséget ültessen Jézus elméjébe és szívébe. Mégis elfelejtette, hogy az Ige nemcsak Benne volt, Ő maga az Ige. Így Jézus megállt, ismét a helyére téve őt: „Viszont meg van írva…”

Ismét vivé Őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét, és monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem. Ekkor monda néki Jézus: Távozz tőlem, sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.

Máté 4:8-10 Végre felfedi igazi indítékát. A hajdan felkent kerub, Mennyország egykori dicséretvezetője, aki kiűzetett és levettetett a Mennyből, mert büszkeségében magának akarta követelni az imádatot, megpróbálta arra bírni Isten Fiát, hogy imádja őt. Figyeld meg, hogy ebben a pillanatban Jézus használja először a tekintélyét, megparancsolva neki: „Távozz tőlem, sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.” Ez bizony erő! Ez a Kenet!

Ekkor elhagyá Őt az ördög, és íme, angyalok jövének hozzá, és szolgálának néki. Máté 4:11

Úgy tűnhet, hogy sátán feladta, nem tudva, mit tegyen tovább, de a valóságban nem volt más választása, mint elmenni. Mert az Uraknak Ura, a Felkent, megparancsolta neki, és nem volt más lehetősége, mint engedelmeskedni és távozni. Abban a pillanatban nyilvánvalóvá vált az igazi hatalom, és a Kenet megjelent. Utána az angyalok jöttek, és szolgáltak Neki.

Ez történik akkor, amikor a felkészülés találkozik a elhívással. Amikor a magánjellegű önátadás találkozik a nyilvános tekintéllyel. Amikor a benned lévő Ige azzá a karddá válik, amely elnémítja a vádlót. Jézus nem csupán túlélte a pusztát, legyőzte azt. Nem érzelemmel, véleménnyel, vagy akár szellemi tapasztalattal harcolt. Azzal harcolt, ami meg van írva. Mert ami meg van írva, az megingathatatlan. És ugyanez a fegyver a mi kezünkben is ott van ma. A Kenet nem mentesít a harcoktól. Felkészít rájuk. Nem ad szabadjegyet arra, hogy kihagyd a pusztát. Erőt ad ahhoz, hogy legyőzd azt. És itt a kulcs: ugyanaz a Szellem, aki bevezette Jézust a pusztába... ki is vezette Őt onnan. De amikor kijött, hatalommal jött ki.

Jézus pedig a Szellem erejével visszatért Galileába, és híre elterjedt az egész környéken. Lukács 4:14 Ez a különbség. Nem mindenki, aki belép a pusztába, jön ki onnan hatalommal. Csak azok, akik engednek, engedelmeskednek, és rendíthetetlenül megállnak abban, akik Krisztusban. Legyen hát ez a bizalmad: ha Isten téged titokban készít fel, ha érzed a nyomást, a metszést, a tüzet... az nem büntetés, hanem pozicionálás. Krisztust formálja benned. Olyan edénnyé formál, amely súlyt, mélységet és isteni tekintélyt hordoz. És amikor a Kenet elkezd áramlani, a pokol emlékezni fog a nevedre, nem azért, mert ki vagy te, hanem azért, Ki lakik benned.

„Krisztus tibennetek, a dicsőség reménysége.” Kolossé 1:27

Legyen ez ma a kijelentésed:

„Titokban készülök fel arra, hogy nyilvánosan hatalomban járjak. Nem félek a pusztától. Követem a Szellemet. Az Ige szerint élek. A Kenetben járok. Az vagyok, akinek Isten mond.”

Ámen.